ATLÉTIKA
A sportág bemutatása
Az atlétika mai mozgásformáinak alapja az ember természetes mozgásai, a járás, futás, ugrás, dobás. E természetes mozgásformák képezik az alapját az atlétika versenyszámainak, amelyek igen sokszínűek, változatosak. A változatosságot jól jellemzi az a tény, hogy az atlétika sportág keretébe belefér a kalapácsvetés és a maratoni futás is. Az eligazodás, a jobb áttekinthetőség érdekében a versenyszámokat szakáguk szerint csoportosítjuk. Napjaink atlétikája öt szakágra osztható fel: futások, gyaloglás, ugrások, dobások, többpróbázás.* A szakágak közül a leggazdagabb, legtöbb versenyszámmal rendelkező a futó szakág a maga 13 férfi és hasonló számú női olimpiai versenyszámával.
Az ugró és a dobó szakág mind a férfiaknál, mind a nőknél 4-4 versenyszámmal gazdagítja az olimpia versenyprogramját. A gyalogló szakág a férfiaknál 2, a nőknél 1, az összetett versenyzés mindkét nemnél 1-1 versenyszámmal van jelen az olimpián.
Ha a fenti adatokat összesítjük, olyan számot kapunk, amellyel jelenleg egyetlen sportág sem rendelkezik: az atlétikában 47 aranyérem talált gazdájára a legutóbbi olimpián.
Az atlétika sportág emellett méltán büszke arra, hogy a különböző versenyszámaiban elért teljesítmények objektívek, azaz az ember „gyorsabban, magasabbra, messzebbre” törő vágya az idő, illetve a távolság mértékegységeivel pontosan lemérhetőek. A küzdelmek résztvevőinek azonos feltételek melletti versenyzéséről a rendkívüli precizitással megalkotott versenyszabályok gondoskodnak.
A futószámok döntő többségét a szabadtéri versenyeken az ovális alakú, a belső szegélytől 0,3 m-re 400 m kerületű, futósávokra osztott futópályán bonyolítják le, amelynek felülete műanyag. A maratoni futást és a gyaloglószámokat részben vagy teljesen pályán kívül, lezárt közúton rendezik meg.
A távolba és a magasba történő ugrásokhoz nélkülözhetetlen a szabályok által előírt hosszúságú műanyag borítású lendületszerzési terület, valamint a leérkezőhely, amely távolba ugrásoknál a homokmeder, míg a magasba ugrásoknál puha felületű, rugalmas habszivacs.
A négy dobószám közül hármat meghatározott átmérőjű, sima, cementfelületű dobókörből hajtanak végre, míg a gerelyhajításhoz előírt hosszúságú, általában műanyag felületű nekifutó pálya szükséges.
Története
Az atlétika gyűjtőfogalom körébe tartozó természetes mozgásformák verseny jelleggel történő végzése feltételezhetően egyidős az emberi civilizáció kialakulásával. Ugyanakkor az első dokumentált információk az atlétikáról az antik görög játékokról, mindenekelőtt az Olümpiában megrendezett versenyekről származnak.
A görög olimpiai játékok megszűnése (i. sz. 394) és a modern olimpiai játékok megszületése (1896) közötti igen hosszú időszakban az egymást követő társadalmi-gazdasági formációk kialakították sajátos testkultúrájukat, amelyben az atlétikai jellegű mozgásanyag és versenyek hol erősebben, hol háttérbe szorultan kaptak szerepet. A mai értelemben vett atlétika kialakulásának kezdete a 19. század eleje. A modern atlétika megszületésében meghatározó szerepet játszottak angol, majd később az észak-amerikai középiskolák, egyetemek és a 19. században gyorsan alakuló atlétikai klubok, amelyek létrehozták a nemzeti szövetségeket. Az első modern olimpián, 1896-ban az atlétika 12 férfi versenyszámával a versenyprogram gerincét alkotta. A nők 1928-tól vesznek részt az olimpiák atlétikai versenyein.
A századforduló után, 1912-ben, 17 nemzeti szövetség megalapította a Nemzetköz Atlétikai Szövetséget (IAAF), amely nagymértékben elősegítette a sportág 20. századi fejlődését. Az IAAF irányító és szervező munkájának eredményeként az atlétika a világ szinte valamennyi országában jelen van, napjainkra a tagszövetségek száma 214.
Miért az atlétika?
Az 1912-ben alapított Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) nagyon büszke arra, hogy az Olimpiai Játékok első számú sportágának, az atlétikának irányító és szabályozó testülete, mely sport már az ókorban megszületett.
Az atlétika az egyik legváltozatosabb nemzetközi sportág a világon. A 214 nemzetközi tagszövetségével, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség több helyre ér el, mint az ENSZ, és felelős minden atlétikai, gyorsgyaloglási, közúti, terepi, hegyi, trail és ultra-futó versenyekért. Nincs más fizikai tevékenység, mely olyan kapcsolatban van az emberiséggel, mint az atlétika. A séta, a futás, az ugrás és a dobás az emberi mozgásformák alapját képezik, így az atlétika tulajdonképpen az összes sportág anyja. Az atlétika egyenlő lehetőségeket nyújt minden életkorú és nemű versenyző számára. Legyen a cél a versenykarrier vagy egyszerűen csak a fitt és egészséges életstílus élvezete szabadidős atlétaként, ez a sportág egyszerűen elérhető és megfizethető. Amikor futni megy, máris a globális atlétikai család tagjává válik. Ez az elérhetőség a Szövetség által megrendezett Félmaraton Világbajnokságokra is vonatkozik. A kétévente megrendezett versenyek a világ legjobb, elit atlétáit és 30 000 szabadidős futót tömörítenek, ahol mindenki egyszerre indul el, és ugyanazon a pályán halad végig. Van másik sportág, amely lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy világbajnokságon versenyezzenek, és a bajnokok nyomában fussanak?
Az Olimpiai Játékok atlétikai programja mellett az elit sport csúcsa a kétévente megrendezett IAAF-világbajnokság. A tíznapos verseny 2000 atlétát vonz 200 országból, 700 000 ember nézi végig a stadionok lelátóin, és világszerte 200 országban több száz millió néző követi az eseményeket. Ezek az óriási számok és a globális elérés teszi az IAAF-világbajnokságot a világ harmadik legnagyobb sporteseményévé az Olimpiai Játékok és a futball-világbajnokság után. Minden esemény versengő és lenyűgöző versenyeket hoz, a sportolók hősiesen, sokszor fej-fej mellett küzdenek egymással – ezek motiválják az atléták és szurkolók újabb generációit.
Az atlétika fejlődési képessége századokon keresztül biztosította a folyamatos népszerűségét. A világbajnokság a legfontosabb az IAAF Atlétikai Világverseny Sorozat nyolc eseménye közül, ahol a legújabbat, az IAAF-váltóvilágbajnokságot 2014-ben vezették be. Ezt a fiatal és vibráló, két napos versenyt a Bahamákon rendezik meg, és a világ legjobb váltócsapatainak gyors futására és váltókezelésére, az atléták érzelmeire és reakcióira fókuszál, mindezeket Nassau gazdag Junkanoo karneváli ritmusára, tűzijátékkal és a világ legelhivatottabb és leglelkesebb szurkolói tömegével.
A folyamatban lévő újításoknak köszönhetően az atlétika izgalmas idők elé néz, hiszen a 2020-as tokiói olimpián bevezetjük a vegyesváltót, ugyanebben az évben bemutatjuk az új, IAAF Gyémánt Liga sorozatot, illetve megszervezzük a Nitro Athletics és más utcai versenyeket, amelyek új szurkolókkal ismertetik meg a sportágat, és a városok szívébe viszik be a versenyzést.
SEBASTIAN COE
NEMZETKÖZI ATLÉTIKAI SZÖVETSÉG ELNÖKE
Így tudsz beleváGni:
Érdekel mi szükséges ahhoz, hogy belevágj ebbe a sportágba?
Mi összegyűjtöttük neked, hogy mi kell hozzá és azt is, hogy hol találod az ezzel a sportággal foglalkozó klubokat.