BIRKÓZÁS

A sportág bemutatása

A birkózás során a versenyzők eszköz nélkül vívott test-test elleni küzdelemben arra törekszenek, hogy ellenfelüket két vállra fektessék. Ezt tusnak nevezzük. Ilyenkor az ellenfél mindkét válla egyszerre legalább 1 másodpercig érinti a szőnyeget. A másik lehetőség: több, nagyobb értékű fogással, dobással megszerezni a győzelmet. A birkózóversenyeket kötött fogásban és szabadfogásban rendezhetik meg.

A kötöttfogású birkózásban a fejtől számítva csak derékig szabad megfogni az ellenfelet, gáncsolni és lábat fogni tilos. Általában tilos a láb bármilyen cselekvő használata. A szabad- fogású birkózásban lábat fogni, gáncsolni is szabad. A versenyzők csak vállpántos, egész birkózómezben és birkózócipőben mérkőzhetnek. A férfiak kötött- és szabadfogásban, a nők szabadfogásban versenyeznek.

Birkózóversenyt csak szabályos birkózószőnyegen szabad lebonyolítani. A szabályos birkózószőnyeg 12 × 12 m, de legalább 10 × 10 m nagyságú, és 6-10 cm vastagságú.

Újabban csak műanyag szőnyegeket készítenek. A szőnyegen egy 9 m átmérőjű, 1 m szélesen festett kör határolja a birkózófelületet. A 9 m átmérőjű körön belül, a szőnyeg közepén egy 1 m átmérőjű és 10 cm szélesen festett központi kör van.

Története

A sportág, természeténél fogva visszanyúlik az emberiség őskorába. A létfenntartás, az ösztön, a virtus mind magában hordozta a test test elleni küzdelmet, a másik legyőzését. Mítoszok, legendák világa erősítette a küzdelem, a birkózás utáni vágyat, a megmérettetés varázsát.

Időszámítás előtt a III. évezredben a sumérok, majd később az egyiptomiak is foglalkoz- tak a birkózással, ebből a korból már számos tárgyi emlék is tanúbizonyságot ad. A görögök továbbfejlesztették, versenyeket rendeztek, sőt számukra a testi nevelés fontos eszközévé vált.

Az ókori olimpiák történetében kétféle formában is megjelent. A pentathlon* műsorában szereplő a kötöttfogáshoz hasonlított, míg az önálló birkózás a mai szabadfogáshoz állt közel. Az újkori olimpiák történetében 1896-ban kötöttfogásban rendeztek versenyt, súlyhatár nélkül. 1904-ben St. Louisban csak szabadfogásban szerepelt az olimpia műsorán (Amerikában ekkor még nem ismerték a kötöttfogást), 1920-tól viszont már az összes olimpián mindkét fogásnemben küzdöttek az aranyérmekért. A sportág olimpiai történetében több mint 20 év után, 2004-ben történt az áttörés, hogy a női birkózás is olimpiai versenyszám lett.

Miért a birkózás?

Az „emberek legrégebbi sportja”, a birkózás építi a versenyzők karakterét, fejleszti agilitásukat és erejüket. A birkózók közötti verseny az erő és a stratégia végső mércéje.
Marcus Aurelius mondta: „Az élet inkább birkózáshoz, mint tánchoz hasonlít, mert felkészülten, sőt rendíthetetlenül kell állnunk minden eshetőséggel, a váratlannal szemben is.”

A Nemzetközi Birkózó Szövetség összefogja a különböző szinten álló birkózókat: egyaránt tagjaink kiváló olimpiai bajnokok, mint Alexander Karelin és Kaori Icho, illetve az ifjak, akik életben tartják a sportot az öt kontinens mindegyikén. Atlétáink elkötelezték magukat a kiválóságuk és a tudásuk megosztására a nagyszerű bajnokok következő generációjával.

Minden testfelépítés és mindkét nem számára létezik ideális birkózási stílus. A szabad stílustól a női birkózásig, a kötöttfogásútól a strandbirkózásig, mindenki megtalálja a sport azon formáját, amely leginkább megfelelő számára. Önt is felkérjük, hogy csatlakozzon hozzánk, és próbálja ki a világ legrégebbi és legnagyszerűbb sportágát – biztosak vagyunk benne, hogy kihívásokkal teli és érdekes élmény lesz.

NENAD LALOVIC

NEMZETKÖZI BIRKÓZÓ SZÖVETSÉG ELNÖKE

Így tudsz beleváGni:

Érdekel mi szükséges ahhoz, hogy  belevágj ebbe a sportágba? 

Mi összegyűjtöttük neked, hogy mi kell hozzá és azt is, hogy hol találod az ezzel a sportággal foglalkozó klubokat. 

Vágjunk bele!

Ismerkedj meg jobban az birkózással

hírek