MŰUGRÁS

A sportág bemutatása

A műugrás egy nagyon összetett sportág, melynek gyakorlása során a fizikai erőnléten és tartáson túl hatalmas koncentrációra van szükség. Megkülönböztetjük a mű- és toronyugrást. Előbbi állítható rugalmasságú ugródeszkáról történik 1, illetve 3 méter magasságból, utóbbit stabil elugróhelyről hajtják vég re világbajnokságokon és olimpiákon 10 méter magasságból, illetve egyéb versenyeken 5 és 7,5 méterről. A műugrók látványos mozdulatsorokat (szaltókat, csavarugrásokat) hajtanak végre a levegőben, mielőtt a vízbe érkeznek. A szép tartás a levegőben és a végeredmény egyaránt fontos. Arra töreksze nek, hogy a lehető legkisebb fröccsenéssel csobbanjanak a vízbe. A pontozók pedig a légi munkát, a technikát és a vízbe érkezést értékelik. Hatféle ugráscsoport létezik az irányokat tekintve: előre-, hátra-, delfin-, Auerbach-, csavar-, illetve a kézenállásból induló ugrások a toronyból.

A versenyzők teljesítményét a világversenyeken hét, szinkronugrásnál kilenc pontozóbíró értékeli, a bírónként adható maximális pontszám: 10. Az egyes ugrásfajták bonyolultságát nehézségi fokkal jelzik, amivel a bírói pontozás összeredményét megszorozzák.

Története

A műugrás a legszebb sportok egyike. Esztétikai értéke leírhatatlan. Napjainkra a műugrás nagyon kifinomulttá vált, tele van gyönyörű, változatos és nehéz technikai elemekkel, ám a múltban nem a szépség volt a meghatározó, hanem a bátorság. A „vízbe ugrás” már az ókori egyiptomi kultúrában is létezett, ezt azok a freskók is bizonyítják, melyeket a régészek találtak a piramisokban, kutatásaik során. Az újkori „műugrás” a 17. században jelent meg.

Akkoriban angol tengerészek kezdték el művelni a szabadidejük eltöltése, illetve bátorságuk próbára tétele végett. A korabeli hajónaplókból kiderül, hogy a tengerészek gyakran ugráltak az álló hajókról a tengerbe, puszta kedvtelésből.

A sportág nagyon hamar, már 1904-ben St. Louisban szerepelt az újkori olimpiai játékok között.
A műugrásnak nincsen önálló nemzetközi szövetsége, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) irányítása alá tartozik.

Miért a műugrás?

A nemzetközi szövetségünk nagyon büszke arra, hogy hat látványos vízi sportág irányító testülete – úszás, vízilabda, műugrás, szinkronúszás, nyílt vízi úszás és toronyugrás. A vízi sportok manapság a siker márkái, és a FINA-t jogosan tartják az olimpiai program egyik pillérének – nagy csillagjaink vannak, akik szuper teljesítményeket nyújtanak, és elbűvölik a nézőket és a tévénézőket a kimagasló sporteseményeken.

A FINA legjelesebb látványossága, a világbajnokság (minden páratlan évben szervezik meg), az egyik legfontosabb sportverseny a bolygón, amit tévénézők százmilliói néznek meg mind az öt kontinensen.

A sportágunk népszerűsége és a 208 nemzeti szövetségből származó elkötelezett sportolók, edzők és tisztségviselők a szilárd bizonyítékai annak, hogy a FINA elkötelezetten fejleszti a vízi sportágakat világszerte.

Ezen a sikeres forgatókönyvön belül a műugrás az egyik legrégebbi olimpiai sportág, és manapság nagy népszerűségnek örvend világszerte. Az évek során, és ez a sport technikai fejlesztéseinek köszönhető, új események kerültek a világbajnokságaink programjai közé – a legutóbbi ilyen beemelés a vegyes és a csapat események voltak.

Az olyan legendák, mint Greg Louganis (USA) vagy Guo Jingjing (Kína) a legértékesebb hozzájárulást adták öt kontinensen a hőn szeretett sportjuk népszerűsítéséhez és kirobbanó sikereihez. Manapság sok más sztár szállítja a főcímeket, de a szenvedély mindig ott van ehhez az elegáns és művészi sportághoz!

DR. JULIO C. MAGLIONE

NEMZETKÖZI ÚSZÓSZÖVETSÉG ELNÖKE

Így tudsz beleváGni:

Érdekel mi szükséges ahhoz, hogy  belevágj ebbe a sportágba? 

Mi összegyűjtöttük neked, hogy mi kell hozzá és azt is, hogy hol találod az ezzel a sportággal foglalkozó klubokat. 

Ismerkedj meg jobban a műugrással

hírek