VÍZILABDA

A sportág bemutatása

A vízilabda-mérkőzéseket 30 × 20 méter területű pályán játsszák, ahol a víz minimális mélysége 180 centiméter. A pálya mindkét alapvonalán kapuk állnak, amelyeknek szélessége 3 méter, magassága pedig a víz felszínétől számítva 90 centiméter. A csapatok célja, hogy az ellenfél kapujába minél többször bejuttassák a 70 centiméter kerületű labdát.

Egy csapatot 13 játékos alkot, úgy, hogy egyszerre csak heten tartózkodhatnak a pályán. A többiek csereként bármikor bevethetők. Egy mérkőzés négy negyedre oszlik. Minden egyes játékrész nyolc perc. Az első két negyed, valamint a harmadik és a negyedik játékrész között a szünet kettő perc, míg a második és a harmadik negyed között az úgynevezett nagyszünet időtartama 5 perc.

A támadó csapat 30 másodpercig szőheti támadását, utána kapura kell dobnia a labdát. Amennyiben a lövés a kapufáról vagy az ellenfél valamelyik játékosáról ismét a támadócsapat tagja elé pattan, akkor újra indul a támadásidő.

A játék közben elkövetett szabálytalanságért a játékvezetők szabaddobást ítélnek, de súlyosabb esetekben 20 másodpercre kiállíthatják a vétő játékost. Ha egy játékos a mérkőzés folyamán háromszor kerül a kiállítás sorsára, akkor el kell hagynia a medencét annak a meccsnek az idejére végleg, ám a helyén cserejátékos szerepelhet.

A mérkőzést két játékvezető vezeti. Amelyik csapat több gólt ér el, az nyeri a mérkőzést.

Története

A vízilabda angol „találmány”. Tekintettel, hogy az újkori labdarúgást is a britek hozták létre, a foci mintájára az elnevezése: football in the water, azaz „labdarúgás a vízben” volt. A történelemkönyvek tanúsága szerint a világon az első vízilabdameccset 1884-ben angol evezősök játszották. Akkoriban még nem létezett kapu, tehát csak úgy lehetett gólt elérni, ha a labdát a pálya végében álló csónakra vagy tutajra helyezték, illetve dobták. A vízilabdázás 1900 óta szerepel a nyári olimpiák programjában.

Miért a vízilabda?

A nemzetközi szövetségünk nagyon büszke arra, hogy hat látványos vízi sportág irányító testülete – úszás, vízilabda, műugrás, szinkronúszás, nyílt vízi úszás és toronyugrás. A vízi sportok manapság a siker márkái, és a FINA-t jogosan tartják az olimpiai program egyik pillérének – nagy csillagjaink vannak, akik szuper teljesítményeket nyújtanak, és elbűvölik a nézőket és a tévénézőket a kimagasló sporteseményeken.

A FINA legjelesebb látványossága, a világbajnokság (minden pá ratlan évben szervezik meg), az egyik legfontosabb sportverseny a bolygón, amit tévénézők százmilliói néznek meg mind az öt kontinensen. A sportágunk népszerűsége és a 208 nemzeti szövetségből származó elkötelezett sportolók,edzők és tisztségviselők a szilárd bizonyítékai annak, hogy a FINA elkötelezetten fejleszti a vízi sportágakat világszerte.

Ezen a sikeres forgatókönyvön belül kétségtelenül az úszás globális szinten az egyik legnézettebb sportág. Az olyan legendák, mint Michael Phelps – a minden idők legsikeresebb olimpikonja 28 éremmel – egy igazi inspiráció a fiatalok számára, és példakép mindazoknak, akik kimagasló teljesítményeket céloznak meg.

De a versenyszempontokon kívül nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az úszás talán az egyetlen olyan sport, ami életek megmentésére is képes. Annak a létfontosságú képességnek, hogy kényelmesen érezzük magunkat a vízben, rajta kellene lennie gyermekeink alapvető képzési programján. A FINA az utóbbi pár évben kifejlesztett egy olyan programot, melynek célja az volt, hogy erősítse ezt a filozófi át – az „Úszás mindenkinek, az úszás minden programra”.

Amint látod, a FINA mindig azt nézi, hogyan járulhat hozzá egy jobb és békésebb világhoz, ahol egy egészséges életmód valóság lehet. Ahogy a FINA mottója mondja: „A víz a mi világunk”, tegyük a közös alkotóelemünkké!

DR. JULIO C. MAGLIONE

NEMZETKÖZI ÚSZÓSZÖVETSÉG ELNÖKE

Így tudsz beleváGni:

Érdekel mi szükséges ahhoz, hogy  belevágj ebbe a sportágba? 

Mi összegyűjtöttük neked, hogy mi kell hozzá és azt is, hogy hol találod az ezzel a sportággal foglalkozó klubokat. 

Ismerkedj meg jobban a vízilabdával

hírek